Az utolsó mondatot hagy hangsúlyozzam ki. Kimagaslóan sportszerűek voltak. Csúszánál mindig elnézést kértek, de Domokos volt a csúcs nálam, 2-1 volt ide és pontot szereztem, a bíró 2-2-t számolt, fura volt, de nem szóltam, mert nem voltam biztos benne. Aztán Domokos csinált poént 2-3 állt a számlálón, ő számolt volna. Furán nézett, látszott gondolkodik, majd bizonytalanul megszólalt, hogy nem biztos benne, de szerinte fordítva. Majd elkezdte felidézni a pontokat egyesével és mondta igen, 3-2 nekem. Ez még 0-0 szettállásnál volt. Ritka az ilyen!

Czina nagyokat dobbantott, szóltunk érte, én sem tudtam, hogy a szabály megváltozott és szabad újra dobbantani (volt pár év míg nem lehetett). Ettől fogva ügyelt rá és nem dobbantott, csak egyszer-egyszer véletlen. Ez is nagyon sportszerű szerintem!