Gergő is, én is hármat, Peti kettőt, korábban született Gábor pedig egyet, mégpedig döntő szettben, 12-10-re. A körmömet tövig rágtam izgalmamban, el sem tudtam addig kezdeni az utolsó meccsemet.
Gergő csak Stirlingtől kapott ki, én meg B. Miklóstól, a vezetékneve talán Barabás, majd a meccslap megmondja.
Peti az első két meccsén a jobbak ellen kezdett, de jól bemelegített, és szépen fegyelmezetten, jó játékkal és nagy szívvel hozta a szükséges kettőt. Gábor fantasztikusan küzdött, nagyon koncentrált, és a legfontosabb meccsen még a lábába is mintha Duracellt tett volna!!! :-) Mindent elért, nem ismert elvesztett poént. Sőt Stirlingtől is ellopott egy szettet, méghozzá nagyon simán.
Szóval jó volt, és most nem akarok beszélni arról, milyen sportszerűtlenül viselkedett Németh az első meccsén Gergő ellen. Borítsunk rá fátylat, hiszen még a csapattársai is úgy vélekedtek róla, hogy nem normális. Az ellenfélnek problémái voltak a labdáinkkal, a teremmel, a világítással, mindennel, de leginkább, azt hiszem, az eredménnyel.
Mindenesetre érdemes elgondolkodnunk rajta, hogy jövő félévre vegyünk-e pár doboz Nittakut, magunk miatt is, meg hogy ne érje szó a ház elejét. (Viki)